Amikor, kimondod, hogy Homo Ludens Project és páran elvigyorodnak:
- Akkor ti ilyen buzisok vagytok?
Amikor kiejted a szádon, hogy független színház, és páran sajna mosollyal rád kacsintanak:
- Én is jártam színjátszóba.
Amikor pár embernek az az első kérése:
- Oszt megélsz-e a belőle?
A második pedig az:
- Akkor mi a francért csinálod?

Olyankor még könnyen tudsz vállat rántani.

De amikor azt látod, hogy az alkotótársad unja, hogy valójában csak le akarja tudni és maga sem érti, mit keres most a színpadon. Na az vadul kiábrándító.
Olyankor csattan a közöny. Abba bele lehet savanyodni.

Csoda, ami most történik.

Bejegyzés: Töprengés hangzavarban